Dr. Szakács Péter

egyéni ügyvéd

A NAV által közzétett 19. sorszámú tájékoztató füzetben1 megnyugtatóan azt olvashatjuk, hogy:
"mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a birtokösszevonási célú földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése"

A termőföldekre vonatkozó új szabályozás (a Fétv2. 9.§ (1) - utalva a Földforgalmi tv3. 12.§ (1) a) és bb) pontjaira) kiterjeszti a korábbi birtokösszevonási célú fogalmat és annak minősíti:
- ha a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos teleülésen fekszik
- ha cserepartnerek egyikének mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem a személyi jövedelemadó (SZJA) hatálya alá esik.

A 15 éve szerzett ingatlan értékesítése után nem kell jövedelemadót fizetni (nem keletkezik jövedelem sem - az adóbevallásban sem kell szerepeltetni az értékesítést). 15 éve szerzettnek minősül a2016-ban eladott ingatlan, ha azt 2001-ben szerezte az eladó. (a földhivatali érkeztetés időpontja számít, kivéve öröklés esetén, ahol az örökhagyó elhalálozásának napja a szerzés időpontja).
Ha a szerzés kevesebb, mint 15 éve történt, akkor vizsgálni kell a szerzés jogcímét, a bevétel és költség kérdését, a szerzési évre vonatkozó esetleges kedvezményt, valamint az egyéb adómentességi lehetőségeket:

2016. március 15. napi határidő helyett 2017. március 15. lesz a Kft.-k kötelező törzstőke-emelésének határideje.

A fentiek alapján a 3.000.000,- Ft törzstőkével nem rendelkező Kft.-k továbbra is működhetnek a régi Gt (2006. évi IV. tv.) szabályai szerint a törzstőke felemelése nélkül.
Ugyanígy változik az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó határidő: eddig kell az új Ptk. rendelkezéseivel összhangba hozniuk a létesítő okirataikat.
Azon közhasznú szervezetek esetében, akik közhasznú nyilvántartásba vételüket nem kérték 2014. május 1.-ig az ehhez szükséges alapszabályuk/alapító okiratuk módosításakor viszont már az új Ptk.-nak (és Ectv.-nek) megfelelően kell eljárjanak.

A részletekben teljesülő adásvételi szerződések esetén gyakori, hogy az szerződéskötéskor, vagy előszerződés megkötésekor átadott első összeget (vagy annak egy részét) a felek foglalónak tekintik – erről a szerződésben rendelkezni kell. A feleknek a foglaló adásának jogkövetkezményeiben azonban nem kell megállapodniuk, azt a Ptk. 6:185.§ rendezi.

Ez a szerződést biztosító mellékkötelezettség a szerződés létrejöttében, teljesítésében teszi érdekeltté a feleket.

A foglalót az eladó részére át kell adni – számlájára (vagy letéti számlára) be kell fizetni./átutalni – csak így válik hatályossá a foglalóvá minősítés. Azonban 2014. március 15. óta már nem kötelező, hogy ez az átadás a szerződés megkötésekor történjen.

Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) felváltja a Gt.-t (2006. évi IV. törvény). Az új Ptk. hatálybaléptetéséről szóló törvény (2013. évi CXXVII. törvény - Ptké.) 12.§ (2) bek. b) pontja, valamint a 13.§ (2) bekezdése alapján a működésnek az új Ptk. alá helyezéséről, a Ptk.-val összhangban nem álló társasági szerződésbeli rendelkezések módosításáról, valamint a tőkeemelésről - a törvénymódosítás héten várható hatálybalépése folytán - 2017. március 15.-ig kell határozni.

Kivétel a szabály alól: ha a Kft. törzstőkéje eléri a 3.000.000,- Ft-ot, a társasági szerződést egyébként nem kell módosítani és a társasági szerződése nem ellentétes az új Ptk-val: a Gt. szabályaira is csak általános utalás van.

  1. Tájékoztató ügyfelek részére részarány nyilatkozatról
  2. Zártkertek művelés alóli kivonása - tájékoztató

Image 01 Image 02

Oldalam megtekintésével elfogadja, hogy az oldal működéséhez cookie-kat használunk a minél jobb felhasználhatóság érdekében.