A NAV által közzétett 19. sorszámú tájékoztató füzetben1 megnyugtatóan azt olvashatjuk, hogy:
"mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a birtokösszevonási célú földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése"
A termőföldekre vonatkozó új szabályozás (a Fétv2. 9.§ (1) - utalva a Földforgalmi tv3. 12.§ (1) a) és bb) pontjaira) kiterjeszti a korábbi birtokösszevonási célú fogalmat és annak minősíti:
- ha a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos teleülésen fekszik
- ha cserepartnerek egyikének mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Korábban (2014. február 28.-ig) a Tft4. konkrétan összevonásra utalt.
A Fétv. 9.§ (4) bek. pedig külön kitér, hogy "a csere alapján csak azt a szerződő felek illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték-, és más kedvezmények, amelyiknél az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülnek.
Ebből az következik, hogy attól, hogy birtokösszevonási célú a csere az egyik fél miatt (mert például az egyik félnek az adott településen már van másik földterülete) az a másik fél szempontjából nem eredményez adó- és illetékkedvezményt.
Ez ideáig rendben is volna.
A kérdés már csak az, hogy az illetékhivatali dolgozó, – akinek az Itv5., az Szjatv6. és az Art7. a szentírás – és nem a Földforgalmi tv. – is tudomásul veszi-e ezt az új, kiterjesztett birtokösszevonási célú földcsere fogalmat.
Az Itv. hallgat a fogalomról. Az Szjatv. 61.§ (2) bekezdése – megnyugtatóan – visszautal a Fétv-re és kijelenti, hogy az ennek megfelelő birtokösszevonási célú csere nem minősül értékesítésnek. Az értékkiegyenlítésből származó jövedelem az adózó egyéb jövedelmének minősül.
Az Szjatv. 1. mellékeltében (az adómentes bevételekről) a 9.5.4. pontban viszont az olvasható, hogy a 9.5.1. d) alpontjában foglalt birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik.
Aggodalomra azonban nincs ok. A 9.5.1. d) alpontja nem a cserére, hanem egyébként a szomszédos föld tulajdonosa részére történő adásvételre vonatkozik – egy külön adómentességi esetként.
A birtokösszevonási célú csere tehát bővített tartalmat kapott és az, akinek személyében a birtokösszevonási cél megvalósul, élhet az illeték- és adómentességgel.
Szeged, 2016. június 29.
dr. Szakács Péter
ügyvéd
1 nav.gov.hu//data/cms387270/19._sz._fuzet_A_visszterhes_vagyonatruhazasi_illetek_20160621.pdf
2 2013. évi CCXII. tv.
3 2013. évi CXXII. tv.
4 1994. évi LV. tv.
5 1990. évi XCIII. tv.
6 1995. évi CXVII. tv.
7 2003. évi CXII tv.